A tartalomhoz

Főmenü:

Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület

Keresés

Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület - LEADER program

Pályázatok

LEADER program

1. A LEADER - ről röviden
A LEADER az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának egy sajátos módszere. Nemcsak egy program, hanem egy metodika, amelynek segítségével a vidéken élők meghatározhatják a térségük hosszú távú fejlesztési prioritásait, hogy azokat megvalósítva javítsák a vidéki életminőséget. Az említett térség a LEADER - térség, amelynek "helyi identitását" az ott lakók közösen élik meg. A helyi identitást meghatározhatja valamely történelmi, földrajzi vagy gazdasági elem, vagy azok együttese. A LEADER egy eszköz, módszerként értelmezhető, partnerségen alapul, amely partnerség komponensei a közszféra, vállalkozói szféra és a civil szféra képviselőiből áll. Cél tehát a helyi partnerségek megerősítése, alulról jövő vidékfejlesztési politika előmozdítása.

Térség alatt önszerveződő területeket értünk, amelyek összefüggő homogén egészet alkotnak. A térségek tehát nem szorulnak a statisztikai-tervezési határok (kistérségek, megyék, régiók) közé, így határaik elasztikusak. A LEADER - módszer segíti a vidéki szereplőket abban, hogy a térségük potenciálja hosszú távon erősödjön. Biztosítja a helyi szereplőknek, hogy bekapcsolódhassanak a mindennapjaikat meghatározó fejlesztési folyamatokba.


2. A vidéki (rurális) területekről
A LEADER módszer az Európai Unió vidéki területein, településein alkalmazható. Az Európai Bizottság a térségeket (településeket) akkor nevezi vidékinek, ha a népsűrűség egy bizonyos küszöb alatt van: Magyarországon ez 100 fő/km2 a hármas tengelyben, illetve 120 fő/km2 a négyes tengelyben. Az elhatárolás a valóságban nem ilyen egzakt, a tervezés és fejlesztés számára azonban szükséges egy markáns, számszerűsíthető lehatárolás. A 2004 - 2006 - os időszakban a pályázati felhívás tartalmazta a LEADER Program által kedvezményezett települések listáját. Városi rang önmagában nem volt kizáró tényező. A vidéki területeket:

  • szerény méretű, alacsony lélekszámú települések, kis közösségek, valamint mikro- és kisvállalkozások,
  • építészeti, gazdálkodási, szokásbeli, nyelvhasználati sajátosságok és
  • megőrzött természeti és néprajzi értékek jellemzik.


Ezen jellegzetességeket azonban sok rurális területen jelentősen lerombolták nagyméretű fejlesztések, beruházások, amelyeket a városi (urbánus) szemléletmód irányított. A LEADER egyik kihívása pont abban rejlik, hogy elismerje, "felismertesse" a vidéki területek sokféleségét és térségi jellemzőit.


Korábban a vidék szó hallatán az agrárszektorra (primer szektor) asszociáltunk. A hangsúly azonban eltolódott a gazdaság más ágazatai felé, legyen az termelői vagy szolgáltatói. A vidékpolitika, s így a LEADER a vidéki gazdaságok diverzifikációja felé tett lépéseket, egy átfogó, előre meghatározott, a térség magán- és közszereplői által elfogadott terv alapján.


3. A LEADER története röviden, a LEADER Magyarországon
A LEADER - nek három generációja valósult, illetve valósul meg jelenleg is:

  • A LEADER I (1991-1993) a vidékfejlesztési politika új megközelítésének kezdetét jelentette. A programokban a területi alapú, integrált és részvételre építő elemek kristályosodtak ki.
  • A LEADER II (1994-1999) program még jobban kiterjesztette a korábbi megközelítést, s a megvalósítandó projektek innovatív vonatkozását helyezte előtérbe.
  • LEADER + (2000-2006): Magyarországon az uniós csatlakozást követően lehetőség nyílt a LEADER harmadik generációjában történő részvételre a 2004 - 2006 közötti időszakban. A program során


Helyi Akciócsoportok szerveződtek és alakultak a vidéki településeken élők szabad elhatározása alapján. A Helyi Akciócsoport területét térben összefüggő vidéki települések alkotják, pontosabban azok közigazgatási területének összessége. Hogy mely települések szerveződhettek Helyi Akciócsoportba, azt a helyi akciócsoportok kiválasztása c. pályázati felhívás sorolta fel, ezek a vidéki települések voltak a kedvezményezett települések, elsősorban a 10 000 fő alatti települések. A városi rang tehát nem volt kizáró tényező, sok alföldi városunk szerves része a vidéknek.


4. LEADER alapelvek
Az alábbiakban a LEADER alapelvei kerülnek felsorolásra. Nagyon fontos, hogy a helyi szereplők ezeket megértsék, s ennek tudatában fogjanak hozzá a tervezéshez.
1. Területalapú megközelítés: A területalapú megközelítés révén azok dolgoznak együtt, akik közös otthonuknak érzik az adott térséget, és ez a motiváció hatékonyan mozgósítja és értékesíti a helyi kezdeményezéseket és erőforrásokat. A szerveződés földrajzilag összefüggő, megfelelő méretű területen megy végbe, amely biztosítja az emberi, pénzügyi és gazdasági erőforrásokat egy fejlesztési stratégia megvalósításához.
2. Alulról építkezés elve: helyi (térségi) szereplők készítenek fejlesztési stratégiák az általuk lefedett térségi területre, figyelembe véve a közösségi és nemzeti iránymutatásokat. A helyi szereplők bekapcsolódnak a területüket érintő fejlesztésekbe, meghatározzák azokat. Helyi szereplőnek számít akár egy egyéni vállalkozó.
3. Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek: a LEADER módszer lehetővé teszi a helyi szereplőkből álló döntési szint létrejöttét. A helyi szereplők ismerik a térségüket, az arra készült terveket, így kompetenssé válnak a fejlesztési tervek végrehajtását elősegítő döntések meghozatalában. A döntési szinten a közszféra, civil szféra és a vállalkozói szféra szereplői helyezkednek el. Kezükben van a pénzügyi felelősség, bevonhatják a helyi bankintézményeket. 4. Partnerség elve: a LEADER során a szereplők a civil szféra, a vállalkozói szféra vagy a közszféra helyi szintű képviselői. Mindannyian máshogy látják ugyanazt a lehetőséget, gondolataikat egyesítik a tervekben.
4. Innovatívitás: Az "innovatív" vagy az "innováció" szó hallatán ne gondoljunk feltétlenül az információtechnológiai újításokra. Sokkal inkább az eddigi folyamatokhoz, eljárásokhoz képest egy újszerű elem bevitelét jelenti. Pl. egy térségben kiváló rostos italokat készítenek, s ahhoz egy a térség néhány jellegzetességét ábrázoló csomagolást fejlesztenek ki, ez a maga nemébe innovációt jelent.
5. Integrált megközelítés: a fogalom ágazatközi gondolkodást és tervezést jelent. Vagyis a LEADER módszer nem kimondottan egy ágazatot preferál, nem kimondottan elszigetelt fejlesztéseket: pl. a LEADER program nem támogat "szimpla" iskola felújítások, útépítéseket vagy parkosításokat. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy LEADER támogatásból ne lehessen iskolát felújítani, utat építeni vagy parkosítani. A megoldás az integrált módszer, vagyis ha egy turisztikai információs pontot szeretnék kialakítani a térségen átvonuló kerékpáros turistáknak, akkor azt megtehetem egy iskolában, s ahhoz hogy a turisták jól érezzék magukat, felújíthatok termeket. Ugyanígy, egy gyógyforrásra telepítek LEADER pénzből fürdőt, s a könnyebb megközelítés érdekében felújítom az odavezető helyi utakat. Mindez értelemszerűen feltételezi a különböző szakmákat képviselők egymás közötti együttműködését, széleskörű látását.
6. Hálózatépítés elve: helyben szerzett tapasztalatok, kidolgozott módszerek terjesztése érdekében a LEADER közösségek hálózatba szerveződnek. Történik mindez nemzetközi szinten, nemzeti szinten. A hálózatok kialakulhatnak ugyanazon gazdasági szektor szereplői között, vagy hasonló adottságú és lehetőségekkel rendelkező szereplők között.

A Homokhátság Fejlődéséért Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. aktuális LEADER HPME-katalógusa elérhető: itt.


Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenübe